VIRÁGNÉ KISS ÉVA
pszichológus honlapja

A krízisállapot Caplan szerint olyan lélektanilag kritikus állapot, amelyben a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető, a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet, minden figyelme, erőfeszítése erre irányul, valamint a személy kénytelen szembenézni a helyzettel és a szokásos problémamegoldó eszközök elégtelenek.

Fajtái:

• akcidentális krízis: rendszerint külső események által provokált,
• katasztrófa (komplex helyzet)

– közeli hozzátartozó vagy szeretett személy halála

– válás

– párkapcsolat megszakadása

– egzisztenciális zuhanás

– munkahelyvesztés

– súlyos, életet fenyegető betegség (belső esemény)

– érzelmileg fontos személyek vagy jelentős dolgok elveszítése, vagyis tárgyvesztés

– a veszteségek halmozódhatnak is

> fejlődési krízis (Erikson)

– hosszabb periódusok, amelyeket a dinamikusabb, rapidabb változások jellemeznek

– tulajdonképpen az életszakasz váltások időszaka

– illetve önmagukban is kritikusak lehetnek (pubertás, midlife krízis, menopauza)

– gyerekkorban a kritikus életszakaszoknál, vagyis a fejlődési átmeneteknél gyakoribb a krízis, ill. a már elégtelen elhárító mechanizmusok nem tudnak megküzdeni az új és bonyolult feladatokkal (például: pubertáskor)

– felnőttkorban ez a jelenség az életszakasz váltásoknál jelentkezik (az új feladatkör, az új szerepelvárások teljesítéséhez elégtelenek lehetnek a stratégiák, szerepen belüli és szerepek közötti konfliktusok jelentkeznek)

Veszélyeztetett személyek:

Bizonyos lelki, testi, élethelyzeti problémákkal küszködők jobban ki vannak téve annak, hogy egy erőteljes stressz, konfliktushelyzet krízisállapotba sodorja őket.

Kialakulhat a krízis: halmozódó kudarcélmények miatt és egyéb, a lelki, testi ellenállást gyengítő tényezők jelenlétekor.

– szenvedélybetegek: – alkohol, drog, toxicománia

– bulimia – anorexia

– játék – és egyéb szenvedélyek (pl. kapcsolati függőség)

– gyenge mentális fékrendszerrel rendelkezők: – alacsony frusztrációtűrés

– acting-out készség

– agresszió, autoagresszió előtérben

– önértékelési problémák

– fokozott szenzitivitás

– pszichés tünetekkel küzdők: – depresszió

– szorongással járó tünet együttesek

– identitásproblémák

– projekciós munkamódok

– balesetek, halálosnak vélt betegségek, rokkantság: – trauma (fizikai) önmagában krízis

(integritás, testséma sérülés, adaptálódás)

– tragikus betegségek (daganat, AIDS stb.): – halálfélelem, magányosság,

– életlehetőségek beszűkülése, átértékelése

– szerepváltás, mobilitás, élettér változtatás alatt állók:

(életszakasz váltások új státusz, szerep, lakókörnyezet váltás, külföldi tartózkodás,

munkahelyváltás)

– teljesítmény krízisek különböző fajtái:

(mindig önértékelési zavar, adaptációs nehézség, majd depresszivitás, esetleg

Vissza húzódás kíséri): – pozíció csökkenés, lefelé mobilitás

– egzisztenciális krízis, munkahelyvesztés

– teljesítményértékelési zavar (koncentrálási zavar,

memória zavar, önértékelési zavar)

– inaktivitás (munkanélküliség), öregség, pszichés és szomatikus funkciók hanyatlása:

(az amúgy is beszűkült adaptációs készség fokozott igénybevétele, magányosság,

feladatok, tevékenységi kör beszűkülése)

A krízisállapot lefolyása, időtartama, kimenetele

– Az ideiglenesen fellazult rendszer keresi az új egyensúlyt

– Ez az új egyensúly lehet minőségileg jobb vagy az előzőnél labilisabb (a személyiség ellenállókészségének, megküzdési stratégiáknak a függvénye a változás iránya)

– 6-8 hét alatt mindenképpen lezajlik

– Tünetek árán viszonylagos átmeneti rendeződés lép föl. Általában alkalmazkodási zavar (amely 6 hónapig is eltarthat), ha ez sem oldódik, akkor különböző tartósan fennálló pszichés tünetekbe torkollhat a krízis.

– Ha a helyzet gyorsan megoldódik, pusztán konfliktushelyzet fordult elő

– Az alkalmazkodás szakaszában újabb provokatív eseménynek elhúzódóvá tehetik az adaptálódás időszakát, kimerítve az illető érzelmi, frusztrációkat toleráló tartalékait

kiváltó ok (órák alatt),
krízis megrettenés (néhány nap alatt) ,
nyugtalanság alkalmazkodás (hetek alatt)

A krízishelyzet mindenképp változásra kényszerít. A személyiség differenciálódása, az empátia kialakulása és beleérző képesség mértékének növekedése szenvedéseken keresztül bontakozik ki.

A krízishelyzet kimenetele

Egyensúlyba kerülés

Fejlettebb egyensúlyi állapot elérése

diszfunkcionális működés árán

Egyensúlyba kerülés diszfunkcionális működés árán

• Alkalmazkodási zavar
• Szorongásos tünetek
• Poszttraumás stressz tünetegyüttes
• Depresszív tünetek
• Dependenciák (alkohol, gyógyszer, drog)
• Pszichoszomatikus zavar

Fejlettebb egyensúlyi állapot elérésének lehetősége

• Fejlettebb megküzdési technikák
• A veszteségek kezelésének megtanulása
• Új önkifejezési eszközök nyerése
• A személyiség differenciálódása
• Az önbizalom növekedése
• „kreatív krízis”

A krízisben lévő személy jellemzői:

Fogékony a beavatkozásra,

Erősen szuggerábilis (csökkent realitáskontroll, a segítő felelőssége!).

Labilis, érzelemvezérelt, figyelme, asszociációi, indulatai a provokáló eseményre beszűkültek, impulzív, mindennapi tevékenysége alacsony hatásfokú. Másokat annak függvényében ítél meg, hogy kap-e tőlük segítséget.

Sok mindent tud a problémáról, de ismereteit nem tudja rendszerezni.

Forrás: Dr.Hajduska Marianna

Krízislélektan

Eötvös Kiadó 2008.